2009. szeptember 20., vasárnap

Nagypapa

Szombati frisskalács illatú
reggelek.
Mézzel csurgatott vajas
ébredés.

Mint rendíthetetlen,
bársony bélésű szikla.

Hogy szeretett.
Hogy szerettem, ejjj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)