Nagymama

Két copfos koromban is
kongott legbelül
üresen fájó nemléted.

Hiányoztál.
Nem ismertelek,
Pedig mindenkinél jobban
Ismerlek.

Minden tiszta tekintetben,
Ölelésben, őszinte szóban,
lágy érintésben,
Lányod leglényében.

Látatlanul is mindennél jobban tisztellek,
épp ezért:
Elengedlek.