a telefon,
rádönthetem kétségeim, megélted,
megérted. Könnyebb így.
Először még csak összenézünk.
Röhögünk már a percek súlya altt,
poénjaink mélységén.
Szeretem, ahogy
Áthidalod a távot köztünk,
Nem bont így falat más.
Azt mondtad: Jag hjeter Vera,
du ar Ágota. Dumma hund,
Kompist!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése